Stratégia

Márkamenedzsment

Márkaérték-építés – stratégia és pozicionálás

Hol dől el a márka helye a piacon?   A márkaérték nem csupán egy logó, vagy egy szlogen, és nem is azon állítások összessége, amit a cég gondol vagy kommunikál magáról. Sokkal inkább az a kép és élmény, ami a célcsoportok fejében kialakul egy márkáról, vagyis mire számítanak, mit tapasztalnak, és hogyan mesélnek másoknak a márkáról. Ebben az értelemben a márka a cégen kívül létezik – a piacon, a beszélgetésekben, a döntésekben. Tehát a márkaérték nem keverendő össze a márka image fogalmával. Utóbbi a márka saját magáról gondolt képe, előbbi pedig a fogyasztókban kialakuló kép a márkáról. A legjobb, ha ez a két képzet nem áll túlzottan messze egymástól. A cégek manapság az emberek figyelméért küzdenek. A pozicionálás éppen ezért rendkívül fontos, hiszen egy jól kidolgozott pozicionálási stratégia alapjaiban határozza meg egy márka sikerét. A pozíció az a hely, amit a márka elfoglal a vevők és partnerek fejében. A pozicionálás ennek a helynek a tudatos kialakítása, hogy hogyan kerül fel egy márka a „mentális ranglétrára”, és hogyan válik megkülönböztethetővé a versenytársakhoz képest. Miért nem elég jól kommunikálni? A márkaépítés ott szokott elcsúszni, amikor a pozicionálás túl általános, túl sokat ígér, vagy nem hiteles. Ilyenkor a kommunikáció rövid távon akár működhet is, de a márkaérték hosszú távon sérül, mivel az ügyfél mást vár, mint amit végül kap. Ezért a pozicionálás nem lehet különválasztva a szervezet valós működésétől. Akkor lesz erős, ha egyszerre illeszkedik a piaci környezethez és a cég belső értékeihez, képességeihez. A márkaígéretnek vonzónak és betarthatónak is kell lennie. A megkülönböztetés nem extra, hanem alapfeltétel A kiemelkedő piaci pozícióhoz valamilyen éles különbségre van szükség. Ennek egyik klasszikus formája az egyedi érték (USP), ami a célcsoport fejében világosan elkülönít a versenytársaktól. Sok esetben ez összefügg a fókuszálással is, vagyis minél több dolgot próbál egyszerre jelenteni egy márka, annál nehezebb felidézni és annál könnyebben mosódik össze másokkal. A pozíció megtartása pedig legalább olyan nehéz, mint megszerezni. Ehhez következetes kommunikáció és következetes működés szükséges. Ha a márka túl gyakran vált irányt, vagy kontroll nélkül terjeszkedik új vizekre, az idővel elbizonytalanítja a piacot. Hogyan látnak minket? A márkaépítés egyik legbiztosabb kiindulópontja az, hogy érthetővé váljon, hogy mit gondolnak a márkáról a különböző célcsoportok, és miért gondolják azt. Ehhez kvantitatív és kvalitatív kutatásokkal mérhető a márkaismertség, a márkához kapcsolódó asszociációk, a versenytársakhoz viszonyított megítélés, és az ajánlási hajlandóság. A kutatás itt nem csak véleménygyűjtés. Abban ad kapaszkodót, hogy láthatóvá tegye, hol csúszik szét a márkaígéret, a kommunikáció és a termék vagy szolgáltatás valósága. Vagyis nem kizárólag azt mutatja meg, hogy mit gondolnak, hanem azt is, hol van a rendszerben disszonancia. Mitől válik megfoghatóvá a márkaígéret? A márkaígéret akkor működik, ha konkrét és bizonyítható. Nem elég azt mondani, hogy „minőséget adunk” vagy „ügyfélközpontúak vagyunk”. A célcsoport szempontjából az számít, hogy ez pontosan milyen problémát old meg, és milyen következetes jelek, tettek, valós folyamatok támasztják alá. Ezért a márka fő ígéretei mellé érdemes tudatosan felépíteni a bizonyítékokat” is, vagyis, hogy milyen működési elemek, terméktulajdonságok, folyamatok vagy ügyfélélmény-momentumok igazolják azt, amit állítunk. Sok esetben ide kapcsolódik a márkaarchitektúra tisztázása is, hogy a portfólió érthető, rendezett és jól kommunikálható maradjon. Amikor a megoldás a teljes újratervezés Vállalati átalakulás, új piacra lépés vagy tartós imázsprobléma esetén felmerülhet a rebranding. Ilyenkor a kérdés nem az, hogy új arculat kell-e, hanem az, hogy mi tartható meg a márkaörökségből, és mit érdemes újragondolni ahhoz, hogy a pozicionálás ismét tiszta és vállalható legyen – a piaci elvárások és a belső valóság szempontjából is. A rebranding akkor eredményes, ha nem csupán külsőségeket érint, hanem egyértelműbbé teszi az identitást, a célközönséget és az ajánlat relevanciáját. Hogyan mérjük a márka sikerességét? A márkamenedzsment hosszú távú műfaj. Épp ezért fontos, hogy ne csak időnkénti benyomásokra épüljön, hanem legyen mérési rendszer és riportolás, ami követi a márkaindikátorok alakulását, és vezetői döntéseket támogat. A jól kialakított márkamérés segít megérteni, mi mozgatja a márkaértéket, és hol érdemes beavatkozni. Tipikusan ilyen indikátorok a márkaismertség és márkafelidézés, a márkához kapcsolódó asszociációk és versenytársi megítélés, az ajánlási hajlandóság és lojalitás, valamint az üzenetek érthetősége és hitelessége. Hogyan nyújt támogatást ehhez a Market Orientation? A Market Orientation abban segít, hogy a márkaépítés ne intuíciók és belső vélemények mentén haladjon, hanem kutatási eredményekre és egyértelmű döntési keretekre épüljön. A kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokból kirajzolódó kép alapján tisztázható a pozicionálás, a márkaígéretek és azok bizonyítékai, szükség esetén a márkaarchitektúra vagy a rebranding iránya is. Emellett olyan mérési és riportstruktúra alakítható ki, amely a márkaindikátorok változását követhetővé teszi, és világosabbá teszi a vezetői beavatkozási pontokat.

Márkaérték-építés – stratégia és pozicionálás Read More »

Marketingstratégia

A marketingstratégia alapjai – audittól a mérési rendszerekig

A marketingstratégia alapjai Audittól a mérési rendszerekig   A marketingstratégia gyakran csak egy tervként jelenik meg a vállalkozás által előállított dokumentumok között, és a fiókban elszigetelődik a mindennapi működés realitásától. Sok szervezetben egy egyszerű tartalomnaptárat, vagy épp egy marketing közhelyekkel megspékelt prezentációt jelent. A gyakorlatban a marketingstratégia inkább egy döntési rendszer, ami egy olyan keret, amely meghatározza, hogyan reagálunk a piacra, kikhez szólunk, és mire mondunk igent vagy nemet a mindennapi működés során. Egy piackutatásra épülő stratégia markánsan különbözik az ösztönökre vagy belső véleményekre épülő tervezéstől. Előfordul, hogy a gondolkodás onnan indul, hogy mit szeretne egy cég mondani. Ehelyett abból érdemes kiindulni, hogy mit élnek meg, hogyan gondolkodnak és hogyan döntenek az ügyfelek. Ez a különbség sokszor nüansznyinak tűnik, mégis alapvetően meghatározza, hogy a marketing valóban hozzájárul-e az üzleti eredményekhez, vagy csak szükséges rossznak tekinti adott vállalat, és nem használja ki potenciális előnyeit. Egy marketingaudit nem csak a kampányok vagy a weboldal teljesítményének áttekintését jelenti, hanem annak feltárását is, hogyan illeszkedik a marketing az üzleti működéshez és hol keletkeznek szűk keresztmetszetek. Ez a fajta átvilágítás gyakran már önmagában felszínre hozza azokat a mintázatokat, ami alapján láthatóvá válik, mi az, ami valóban működik, és mi az, ami inkább megszokásból fut, de nem optimális. Hogyan lehet taktikai tervből stratégia? Amikor a piackutatás eredményei rendelkezésre állnak, kialakul az a stratégiai alap, amely mentén megválaszolhatóak azok a kérdések, hogy milyen eszközökkel, milyen üzenetekkel és milyen sorrendben érdemes kommunikálni. Ez egy gyakorlati, implementálható program, amely világosan megmutatja, mit érdemes tenni holnap, jövő héten és a következő negyedévben. Ebben a szakaszban tisztázásra kerül: milyen kommunikációs csatornákra érdemes fókuszálni, milyen típusú tartalom és üzenet építi legjobban az értékajánlatot, hogyan lehet mérni a hatékonyságot a kitűzött célok mentén. Jellemzően az út az, hogy a stratégiai terv alapján készül taktikai lebontás. A vakon, alapok nélkül végrehajtott taktikai végrehajtás sok esetben drága lehet, pénzpazarláshoz, a büdzsé elégetéséhez vezethet. A stratégia valóban működik? Amikor az alapok tiszták, a stratégia a gyakorlatban is összeáll. Ekkor dől el, milyen irányba érdemes építkezni, milyen csatornák és eszközök támogatják leginkább az értékajánlatot, és hogyan kapcsolódik mindez az értékesítéshez vagy az ügyfélkapcsolatokhoz. Ebben a fázisban válik világossá, mit jelent a stratégia a hétköznapok szintjén, tehát mit kezd el a csapat holnap, mire fókuszál a következő hetekben, és mi az, amit tudatosan nem csinál. Egy kutatásra épülő stratégia nem ér véget a tervezéssel. A mérhetőség és a visszacsatolás része a logikájának. Ehhez világos mutatókra és riportokra van szükség, amelyek megmutatják azt, hogy történik-e aktivitás, és azt is, hogy ezek közelebb visznek-e az üzleti célokhoz. Ebben a megközelítésben a mérés egy tanulási eszközként szolgál. Lehetővé teszi, hogy időben kiderüljön, mi működik és min érdemes változtatni. Mitől lesz ez más, mint egy szokásos marketingterv? A piackutatásra épülő marketingstratégia lényege nem az adatmennyiség, hanem az, hogy a döntések mögött közösen értett valóság áll. Ahelyett, hogy belső viták vagy intuíciók irányítanák a marketinget, a szervezet a piac és az ügyfelek tényleges visszajelzéseire támaszkodik. Ez pontosabb irányt ad és csökkenti a bizonytalanságot is. A stratégia így egy olyan gondolkodási keret, amelyhez a kutatás folyamatosan szolgáltatja az iránytűt. Hogyan kapcsolódik ehhez a Market Orientation munkája? A Market Orientation csapata primer és szekunder kutatásokból kiindulva segít feltérképezni a piacot, az ügyfelek döntési mechanizmusait és a versenyhelyzetet, majd ezekből alakítja ki a célcsoportokat, a pozicionálást és az értékajánlatot. A cél nem egy olyan átlátható keret, amelyhez csatornák, taktikai lépések, mérőszámok és visszacsatolási pontok is tartoznak, így a stratégia valóban beépíthető a napi működésbe és a vezetői döntésekbe.

A marketingstratégia alapjai – audittól a mérési rendszerekig Read More »