Stratégia

Egy céges stratégiaalkotást láthatunk, post itokkal.

Kommunikációs stratégia, ami irányt ad a mindennapi működéshez

Kommunikációs stratégia, ami irányt ad a mindennapi működéshez 2010 nyarán az Old Spice csapata két és fél nap alatt 186 rövid videóválaszt készített, és ezekben valós időben reagáltak a közönség kérdéseire a közösségi felületekről. Azért lett ebből ekkora ügy, mert a gyors reakció mögött nem improvizáció volt, hanem egy előre tisztázott irány, ami megmondta, milyen hangon, milyen üzenettel és milyen keretek között szabad megszólalni. Ez a példa nem kifejezetten csak arról szól, hogy egy márka gyorsan reagált a közönségére. Sokkal inkább arról, hogy a gyorsaság csak akkor válik üzletileg is értelmezhető kommunikációs előnnyé, ha van mögötte stabil stratégiai alap. Az Old Spice nem azért lett emlékezetes, mert 186 videót gyártott le rövid idő alatt, hanem azért, mert minden egyes reakció ugyanazt a márkaképet építette tovább. Sok cégnél pont ez a fajta felkészültség és pontos stratégia hiányzik. Készülnek kampányok, futnak aktivitások, van tartalom és hirdetés, mégis nehéz megmondani, mi miért történik, és mitől erősödik a márka vagy javul az értékesítés. Ilyenkor a kommunikációs stratégia csak egy jól kinéző anyag, ami a gyakorlatban nem irányítja a napi operatív döntéshozatalt. Mikor van tényleg szükség kommunikációs stratégiára? Természetesen mindig, ha kommunikálunk. Ez a kommunikációnk iránytűje, amely nélkül nem tudjuk, merre halad a kommunikációnk. Stratégia akkor szükséges, amikor dönteni kell – ami egy cégnél gyakorlatilag folyamatos, akár mindennapi. Dönteni például arról, kinek szól a kommunikáció, mit kell rögzíteni a fejekben a márkáról, és melyik csatorna milyen szerepet kap. Van, amikor több évre érdemes kijelölni az irányt, és van, amikor egy éles helyzet miatt kell gyorsan tisztázni a fókuszt. Ilyen lehet egy termékbevezetés, új piacra lépés, erősödő verseny, vagy az a pont, amikor a cég érzi, hogy több figyelem mellett sem tisztul az üzenet. A kommunikációs stratégia a gyakorlatban ott válik hasznossá, amikor egy kényes helyzetben gyors választ kell adnunk. Például amikor felmerül, hogy érdemes-e ráugrani egy trendi témára, elindítani egy új csatornát, vagy átalakítani a kreatív hangot. Stratégia nélkül ezek a döntések könnyen megérzéseken alapuló vitákká vagy elhamarkodott, megalapozatlan döntésekké válhatnak, és a csapat abba fárad bele, hogy mindig újra kell magyarázni, hogy „mit akarunk képviselni”. Ha viszont rögzítve van, mi a márkához kapcsolt első gondolat, mi a fő ígéret, kiknek szólunk, és mi számít sikernek, akkor a stratégia szűrőként működik. Nem azt mondja meg, hogyan kell minden posztot megírni, hanem azt, hogy mi fér bele és mi nem, mire menjen erőforrás és mire nem, és hogyan lehet úgy következetesnek maradni, hogy közben a kommunikáció rugalmasan reagáljon a piaci helyzetekre. Auditból stratégia, nem megérzésből kampány A kampánylogika és a stratégiai tervezés közti különbség leginkább ott látszik, hogy a stratégia nem érzésre épül. Ha van előzetes audit arról, mi működik és mi nem, akkor látszani kezd, hol csúszik el az üzenet, mely csatornák viszik a költséget, és hol keletkezik valódi hatás. Erre lehet felépíteni azt az irányt, ahol a célok, a csatornaválasztás és a kreatív gondolkodás nem külön életet élnek, hanem egymást erősítik. A gyakorlatban a használható stratégia jellemzően ezeket rögzíti egy rendszerben a kommunikáció feladata az üzleti célok támogatására a célcsoportok és a kulcsüzenetek logikája a csatornák szerepe és prioritása az ütemezés és az erőforrás keretek használandó marketingeszközök a mérőszámok, amelyek a célhoz kapcsolódnak Mitől lesz a stratégia követhető a mindennapokban? A stratégia akkor működik, ha egyszerűsíti a döntéseket. Világos célokat ad, kijelöli, mit kell következetesen ismételni. A kulcsüzenetek akkor kezdenek hatni, amikor ugyanaz az alapállítás több formában, több csatornán, következetesen visszatér. Ettől lesz ismerős, ettől lesz megjegyezhető, és ettől lesz a kommunikáció jól felépített. Ugyanez igaz a mérhetőségre is. A mérés nem a kampány végi prezentáció miatt fontos, hanem azért, hogy menet közben lehessen tanulni és finomhangolni. A jó stratégia előre kijelöli, mi számít sikernek, és nem mindent akar mérni, csak azt, ami ténylegesen összefügg a kitűzött célokkal. A Market Orientation csapata abban segít, hogy a kommunikációs stratégia egy működő, üzleti célokat támogató keret legyen a cég számára. A marketingkommunikációs audit a meglévő adatok tanulságaira építve segít tisztázni a célokat, a célcsoportot, a kulcsüzeneteket és a csatornák szerepét, majd ezekhez olyan ütemezést és mérési logikát rendel, ami a mindennapi döntésekben is folyamatosan kapaszkodót jelent a vezetők és munkatársak számára egyaránt. Tudtad? Az Old Spice Response kampány egyik érdekessége, hogy a videóválaszokat nem hetek alatt gyártották le, hanem két és fél nap alatt, és közben végig tartották ugyanazt a márkahangot. A Wieden Kennedy összefoglalója szerint 186 videó készült ilyen rövid idő alatt, és a kampány célja pont az volt, hogy a közönség felé egységes és azonnal felismerhető kommunikációs karaktert adjon.

Kommunikációs stratégia, ami irányt ad a mindennapi működéshez Read More »

Márkamenedzsment

Márkaérték-építés – stratégia és pozicionálás

Hol dől el a márka helye a piacon?   A márkaérték nem csupán egy logó, vagy egy szlogen, és nem is azon állítások összessége, amit a cég gondol vagy kommunikál magáról. Sokkal inkább az a kép és élmény, ami a célcsoportok fejében kialakul egy márkáról, vagyis mire számítanak, mit tapasztalnak, és hogyan mesélnek másoknak a márkáról. Ebben az értelemben a márka a cégen kívül létezik – a piacon, a beszélgetésekben, a döntésekben. Tehát a márkaérték nem keverendő össze a márka image fogalmával. Utóbbi a márka saját magáról gondolt képe, előbbi pedig a fogyasztókban kialakuló kép a márkáról. A legjobb, ha ez a két képzet nem áll túlzottan messze egymástól. A cégek manapság az emberek figyelméért küzdenek. A pozicionálás éppen ezért rendkívül fontos, hiszen egy jól kidolgozott pozicionálási stratégia alapjaiban határozza meg egy márka sikerét. A pozíció az a hely, amit a márka elfoglal a vevők és partnerek fejében. A pozicionálás ennek a helynek a tudatos kialakítása, hogy hogyan kerül fel egy márka a „mentális ranglétrára”, és hogyan válik megkülönböztethetővé a versenytársakhoz képest. Miért nem elég jól kommunikálni? A márkaépítés ott szokott elcsúszni, amikor a pozicionálás túl általános, túl sokat ígér, vagy nem hiteles. Ilyenkor a kommunikáció rövid távon akár működhet is, de a márkaérték hosszú távon sérül, mivel az ügyfél mást vár, mint amit végül kap. Ezért a pozicionálás nem lehet különválasztva a szervezet valós működésétől. Akkor lesz erős, ha egyszerre illeszkedik a piaci környezethez és a cég belső értékeihez, képességeihez. A márkaígéretnek vonzónak és betarthatónak is kell lennie. A megkülönböztetés nem extra, hanem alapfeltétel A kiemelkedő piaci pozícióhoz valamilyen éles különbségre van szükség. Ennek egyik klasszikus formája az egyedi érték (USP), ami a célcsoport fejében világosan elkülönít a versenytársaktól. Sok esetben ez összefügg a fókuszálással is, vagyis minél több dolgot próbál egyszerre jelenteni egy márka, annál nehezebb felidézni és annál könnyebben mosódik össze másokkal. A pozíció megtartása pedig legalább olyan nehéz, mint megszerezni. Ehhez következetes kommunikáció és következetes működés szükséges. Ha a márka túl gyakran vált irányt, vagy kontroll nélkül terjeszkedik új vizekre, az idővel elbizonytalanítja a piacot. Hogyan látnak minket? A márkaépítés egyik legbiztosabb kiindulópontja az, hogy érthetővé váljon, hogy mit gondolnak a márkáról a különböző célcsoportok, és miért gondolják azt. Ehhez kvantitatív és kvalitatív kutatásokkal mérhető a márkaismertség, a márkához kapcsolódó asszociációk, a versenytársakhoz viszonyított megítélés, és az ajánlási hajlandóság. A kutatás itt nem csak véleménygyűjtés. Abban ad kapaszkodót, hogy láthatóvá tegye, hol csúszik szét a márkaígéret, a kommunikáció és a termék vagy szolgáltatás valósága. Vagyis nem kizárólag azt mutatja meg, hogy mit gondolnak, hanem azt is, hol van a rendszerben disszonancia. Mitől válik megfoghatóvá a márkaígéret? A márkaígéret akkor működik, ha konkrét és bizonyítható. Nem elég azt mondani, hogy „minőséget adunk” vagy „ügyfélközpontúak vagyunk”. A célcsoport szempontjából az számít, hogy ez pontosan milyen problémát old meg, és milyen következetes jelek, tettek, valós folyamatok támasztják alá. Ezért a márka fő ígéretei mellé érdemes tudatosan felépíteni a bizonyítékokat” is, vagyis, hogy milyen működési elemek, terméktulajdonságok, folyamatok vagy ügyfélélmény-momentumok igazolják azt, amit állítunk. Sok esetben ide kapcsolódik a márkaarchitektúra tisztázása is, hogy a portfólió érthető, rendezett és jól kommunikálható maradjon. Amikor a megoldás a teljes újratervezés Vállalati átalakulás, új piacra lépés vagy tartós imázsprobléma esetén felmerülhet a rebranding. Ilyenkor a kérdés nem az, hogy új arculat kell-e, hanem az, hogy mi tartható meg a márkaörökségből, és mit érdemes újragondolni ahhoz, hogy a pozicionálás ismét tiszta és vállalható legyen – a piaci elvárások és a belső valóság szempontjából is. A rebranding akkor eredményes, ha nem csupán külsőségeket érint, hanem egyértelműbbé teszi az identitást, a célközönséget és az ajánlat relevanciáját. Hogyan mérjük a márka sikerességét? A márkamenedzsment hosszú távú műfaj. Épp ezért fontos, hogy ne csak időnkénti benyomásokra épüljön, hanem legyen mérési rendszer és riportolás, ami követi a márkaindikátorok alakulását, és vezetői döntéseket támogat. A jól kialakított márkamérés segít megérteni, mi mozgatja a márkaértéket, és hol érdemes beavatkozni. Tipikusan ilyen indikátorok a márkaismertség és márkafelidézés, a márkához kapcsolódó asszociációk és versenytársi megítélés, az ajánlási hajlandóság és lojalitás, valamint az üzenetek érthetősége és hitelessége. Hogyan nyújt támogatást ehhez a Market Orientation? A Market Orientation abban segít, hogy a márkaépítés ne intuíciók és belső vélemények mentén haladjon, hanem kutatási eredményekre és egyértelmű döntési keretekre épüljön. A kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokból kirajzolódó kép alapján tisztázható a pozicionálás, a márkaígéretek és azok bizonyítékai, szükség esetén a márkaarchitektúra vagy a rebranding iránya is. Emellett olyan mérési és riportstruktúra alakítható ki, amely a márkaindikátorok változását követhetővé teszi, és világosabbá teszi a vezetői beavatkozási pontokat.

Márkaérték-építés – stratégia és pozicionálás Read More »

Marketingstratégia

A marketingstratégia alapjai – audittól a mérési rendszerekig

A marketingstratégia alapjai Audittól a mérési rendszerekig   A marketingstratégia gyakran csak egy tervként jelenik meg a vállalkozás által előállított dokumentumok között, és a fiókban elszigetelődik a mindennapi működés realitásától. Sok szervezetben egy egyszerű tartalomnaptárat, vagy épp egy marketing közhelyekkel megspékelt prezentációt jelent. A gyakorlatban a marketingstratégia inkább egy döntési rendszer, ami egy olyan keret, amely meghatározza, hogyan reagálunk a piacra, kikhez szólunk, és mire mondunk igent vagy nemet a mindennapi működés során. Egy piackutatásra épülő stratégia markánsan különbözik az ösztönökre vagy belső véleményekre épülő tervezéstől. Előfordul, hogy a gondolkodás onnan indul, hogy mit szeretne egy cég mondani. Ehelyett abból érdemes kiindulni, hogy mit élnek meg, hogyan gondolkodnak és hogyan döntenek az ügyfelek. Ez a különbség sokszor nüansznyinak tűnik, mégis alapvetően meghatározza, hogy a marketing valóban hozzájárul-e az üzleti eredményekhez, vagy csak szükséges rossznak tekinti adott vállalat, és nem használja ki potenciális előnyeit. Egy marketingaudit nem csak a kampányok vagy a weboldal teljesítményének áttekintését jelenti, hanem annak feltárását is, hogyan illeszkedik a marketing az üzleti működéshez és hol keletkeznek szűk keresztmetszetek. Ez a fajta átvilágítás gyakran már önmagában felszínre hozza azokat a mintázatokat, ami alapján láthatóvá válik, mi az, ami valóban működik, és mi az, ami inkább megszokásból fut, de nem optimális. Hogyan lehet taktikai tervből stratégia? Amikor a piackutatás eredményei rendelkezésre állnak, kialakul az a stratégiai alap, amely mentén megválaszolhatóak azok a kérdések, hogy milyen eszközökkel, milyen üzenetekkel és milyen sorrendben érdemes kommunikálni. Ez egy gyakorlati, implementálható program, amely világosan megmutatja, mit érdemes tenni holnap, jövő héten és a következő negyedévben. Ebben a szakaszban tisztázásra kerül: milyen kommunikációs csatornákra érdemes fókuszálni, milyen típusú tartalom és üzenet építi legjobban az értékajánlatot, hogyan lehet mérni a hatékonyságot a kitűzött célok mentén. Jellemzően az út az, hogy a stratégiai terv alapján készül taktikai lebontás. A vakon, alapok nélkül végrehajtott taktikai végrehajtás sok esetben drága lehet, pénzpazarláshoz, a büdzsé elégetéséhez vezethet. A stratégia valóban működik? Amikor az alapok tiszták, a stratégia a gyakorlatban is összeáll. Ekkor dől el, milyen irányba érdemes építkezni, milyen csatornák és eszközök támogatják leginkább az értékajánlatot, és hogyan kapcsolódik mindez az értékesítéshez vagy az ügyfélkapcsolatokhoz. Ebben a fázisban válik világossá, mit jelent a stratégia a hétköznapok szintjén, tehát mit kezd el a csapat holnap, mire fókuszál a következő hetekben, és mi az, amit tudatosan nem csinál. Egy kutatásra épülő stratégia nem ér véget a tervezéssel. A mérhetőség és a visszacsatolás része a logikájának. Ehhez világos mutatókra és riportokra van szükség, amelyek megmutatják azt, hogy történik-e aktivitás, és azt is, hogy ezek közelebb visznek-e az üzleti célokhoz. Ebben a megközelítésben a mérés egy tanulási eszközként szolgál. Lehetővé teszi, hogy időben kiderüljön, mi működik és min érdemes változtatni. Mitől lesz ez más, mint egy szokásos marketingterv? A piackutatásra épülő marketingstratégia lényege nem az adatmennyiség, hanem az, hogy a döntések mögött közösen értett valóság áll. Ahelyett, hogy belső viták vagy intuíciók irányítanák a marketinget, a szervezet a piac és az ügyfelek tényleges visszajelzéseire támaszkodik. Ez pontosabb irányt ad és csökkenti a bizonytalanságot is. A stratégia így egy olyan gondolkodási keret, amelyhez a kutatás folyamatosan szolgáltatja az iránytűt. Hogyan kapcsolódik ehhez a Market Orientation munkája? A Market Orientation csapata primer és szekunder kutatásokból kiindulva segít feltérképezni a piacot, az ügyfelek döntési mechanizmusait és a versenyhelyzetet, majd ezekből alakítja ki a célcsoportokat, a pozicionálást és az értékajánlatot. A cél nem egy olyan átlátható keret, amelyhez csatornák, taktikai lépések, mérőszámok és visszacsatolási pontok is tartoznak, így a stratégia valóban beépíthető a napi működésbe és a vezetői döntésekbe.

A marketingstratégia alapjai – audittól a mérési rendszerekig Read More »